LEVÉL ORBÁNNAK-LASSAN EMLÉKMŰVET KELLENE EMELNI A DEVIZAHITELES ÁLDOZATOKNAK.

A devizahitelezés nem más, mint nemzeti jelentőségű katasztrófa.

 

Orbán Viktor miniszterelnök részére

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Gratulálunk ahhoz, hogy az Ön által üdvözölt amerikai elnökjelölt meg is nyerte a választásokat.

loading…


Gratulálunk és örömünket is kifejezzük, mert bizonyára a hazának is jót tesz, hogy önnön létére is hivatkozhat nyíltabban, mint korábban.

A dolognak vannak árnyoldalai természetesen, ami az emberben szintén felmerül, kissé eldurvulhat a nemzetközi érdekérvényesítés, a nemzetközi normák meglazulhatnak.

Mindezt nem tudva csak sejtve azt teszem szóvá, hogy hazánkban ismét alapvető banktechnikai újítást vezetnek be az egyéni jelzálogjog általánossá tételével (szerződésmódosítással visszamenőlegesen is) – a banki ügyfél hitel felvevők megkérdezése nélkül.

Tartunk tőle, hogy a devizahiteleseknek ez nem lesz előnyös.

A devizahitelezés áldozatainak számát immár 3 ezer fő körülire teszik, ami akkor is nagy szám, ha közülük nem mindenki demonstratív módon lett öngyilkos.

Lassan emlékművet kellene emelni nekik, bár nem akarom hasonlítani őket sem a székely veszedelemhez sem sok más szomorú emlékeznivalóhoz.

Kétség nincsen, hogy itt egy nemzeti jelentőségű katasztrófáról van szó, aminek szükségességét, elkerülhetetlenségét, orvosolhatatlanságát azonban nem látjuk.

Az erélyes jobbító szándék hiányát viszont igen.

loading…


Az Ön szintjén orvoslandónak tartjuk, hogy nincsen Magyarországon pénzügyi érdekvédelem, a szó funkcionális értelmében.

Ami van az MNB keretében ilyen néven, az inkább megtévesztő névhasználatnak tekinthető.

Szériában hoznak olyan törvényeket, amelyeket a bankszövetség (mint civil szervezet), az MNB (mint hatóság) készítenek elő az ügyfelek kárára – az ügyfelek bárminemű érdemi képviseletének meghallgatása nélkül (nem is szólva egyetértésükről).

A helyzet már-már úgy tetszik, hogy a bankszövetség profitérdekét szolgálja az állam: számos jogszabály és nemzetközi szerződés aláírásával – még az igazságszolgáltatás felfüggesztését is megígérve (az ügyfelek érdekének sérelmére).

Szükség van erre?

Most, amikor még az USA-ban is a nemzeti érdeket hangoztatják, akkor minálunk valósággal genocidiális szerkezeti rendszerben a pénzügyi ügyfeleket, és különösen azok fogyasztónak nevezett lakossági részét kizárják a rájuk hátrányos (visszamenőleges hatályú) jogszabályok meghozatalából, de még előzetes véleményezéséből is?

Volt már ilyen, az OTP lakáskamatok emelése. Ott nem államcsődről vizionáltak, hanem a fejlett pénzkultúráról, amelyben a kamattámogatott hitelek nem ismeretesek, mi pedig megyünk a fejlett világba. Akkor is sokezer embernek vonták meg a lakhatását egy tollvonással. Most egy tollvonásról nem beszélhetünk. Itt már egy évtizede folyik a banki fogyasztói ügyfelek sokkal szélesebb körű megkárosítása.

Nem véletlen merült fel a genocidiális jelleg megfogalmazása.

Izlandon a devizahitelező bankvezetők elvesztették szabadságukat – ott nem a lakhatás volt a tét, hanem a halászati kvóták, a megélhetésük forrása. Minálunk a fogyasztói devizahitelezés „csak” a lakhatást támadja mindmáig. Tehát sokkal alapvetőbb, sokkal védtelenebb életfeltételt céloz meg.

Magyarországon a szocializmus, a szovjet megszállás évtizedeinek lelki öröksége talán a pénzügyekben maradt fent legnyilvánvalóbban – aminek a devizahitelezésről folyó iszapbirkózás szerű helybenjárás az egyik megnyilvánulása.

Elvileg hitelpénzrendszerben élünk. Hol van megnevezve jogszabályainkban, például az alaptörvényben az emberek, a fogyasztó ügyfelek pénzteremtési szerepköre, joga? Általánosabban szólva hol van az alanyi pénzhasználati joga? A bankok elvileg koncesszióban adminisztrálják pénzügyeinket – és nem a saját tulajdonukat engedik át nekünk időleges használatra. Sőt. A gerjesztett látszat ellenére a bankok túlnyomórészt, jellemzően nem a betétesek pénzét, tulajdonát közvetítik nekünk. Mégis a felvett kölcsönöket olyan biztosítékokkal veszik körül, mintha azokkal mások tulajdonát védenék velünk, fogyasztó, kölcsönt felvevő ügyfelekkel szemben.

loading…


A hitelpénzrendszeri keretek között a pénzügyi döntéshozatalból kizárták azokat, akiknek a jogán, akiknek a vállalása révén bocsátottak ki pénzteremtő hitelt. Fogyasztókkal szemben lépnek fel fogyasztóvédelem nélkül. Mintha nehéztüzérséggel lőnének bevásárló tömegre. Volt már ilyen a történelemben – de a mi mindennapjainkban erre milyen szükség van?

Kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.netceleb.eu/hirlevel/

A helyzet annyira torz, hogy az oktatásban, pénzügyi szakmai fórumokon sem tárgyalják ki, hanem mindent leönt az aktuálisan vélt banki érdeknek megfelelőség (iskolai tankönyvektől az akadémiai vagy jegybanki szakmai folyóiratig). Ilyen körülmények között „a szakma” sem rendelkezik 10 éve egységes felfogással arról, hogy mi a devizahitel (deviza alapú vagy deviza elszámolású hitel), hogy annak mik a tisztességes és tisztességtelen elemei, és hogy mindebből az ügyfélnek a hitelszerződés idején miről kellett volna tudomással bírnia (nem az átlagos ügyfélnek, hanem minden ügyfélnek, akivel a bank ilyen szerződést aláíratott (eléje tett).

Miért nem oldják meg a helyzetet egy rendkívüli könyvelési törvénnyel, amelyben biztosítják annak az egyszeri könyvelési feltételeit, hogy a bankok felvételkori árfolyamon számolják el az összes devizahitelt?

És miért nem teremtik meg annak lehetőségét, hogy szakmailag felkészült, kompetens, érdekeltségében az ügyfelek mellett elkötelezett, jogilag legalább köztestületi erősségű pénzügy fogyasztói érdekvédelem létre jöjjön, megalakuljon és a hasonló későbbi visszásságok lehetőségét mérsékelje – például a bankügylet típusok véleményezésével, minőség ellenőrzésével (az MNB alapító levelében ez a feladatkör nincsen megfogalmazva és ami halvány utalás van benne, az erőteljesen ütközik az alapító levélen belül erőteljesen hangsúlyozott árstabilitás és bankrendszer védelmi feladatokkal)?

A levelet abban a reményben írva, hogy hátha valóban a nemzeti érdek, a nemzeti lét nyíltabban felvállalható – a pénzügyek kulcsterületén is.

tisztelettel  Fáy Árpád.

loading…



Szólj hozzá

Hozzászólás